Klíma kisokos, fűtés tudnivalók

Az inverteres klíma működése

Tehát, mint láthatjuk, míg a hagyományos, úgynevezett on-off klímák állandóan ki és be kapcsolnak, hogy biztosítani tudják a megfelelő hőmérsékletet, (ezáltal leterhelik az elektromos rendszert, mert a rendszeres indításhoz nagy feszültség löketre van szükségük), addig az inverteres készülékek a szabályozható kompresszor fordulatszámnak köszönhetően, folyamatos egyenletes működést biztosítanak. Ezzel jelentős energiát is spórolnak meg nekünk, illetve a komfortérzetünket is nagyban javítják, mert amíg a nem inverteres készülék minden bekapcsolásnál jéghideg levegőt fog befújni, addig az inverteres klíma egy kellemes, nekünk pont megfelelő hőmérsékleten tudja tartani a helységet.

Az inverteres klímák nagy előnye: a fűtés!

Fűtésre az inverteres készülékek a legalkalmasabbak. A nem inverteres (on-off) klímák fagypont közelében, illetve az alatt már nem képesek rendeltetésszerűen üzemelni, ezért csak alkalmi jelleggel ajánlatos őket használni.

Az olyan inverteres gépeket ,melyek fűtésre optimalizált készülékek, már érdemes tartósan használni hidegebb időben is. Fontos megjegyezni, hogy az új berendezés kiválasztásánál, figyelni kell, hogy rendelkezik-e a gép csepptálca és/vagy karterfűtéssel. Ezek ugyanis védik a tartósan fűtés üzemben használandó gépet a károsodástól. 

*Sajnos előfordul, hogy a cseppvizet el kell vezetni máshová (pl járda felől) emiatt egy kiegészítő fűtőszál beépítésére is szükség van. Ezt egy termosztát segítségével oldjuk meg, ami automatikusan kapcsolja egy beállított hőmérséklet alatt ennek a szálnak a fűtését. A leolvasztott víz, így mikor újra megfagy, már nem okozhat gondot.

Ezek a készülékek üzembiztosabbak, és a hatásfokuk összességében akkora, hogy akár az összes többi népszerű módozatnál gazdaságosabbak a fűtési szezonban. A modern légkondícionálók -10, -20 °C-os külső hőmérsékletig stabilan működnek. Igény szerint bizonyos klímáknál lehetőség van temperálásra is, magyarán nem a +16 és +30 ºC közötti tartományban van a célhőmérséklet, hanem akár +8 ºC tartományban is tartható a helyiség hőmérséklete (pl nyaralóban, melléképületben a vezetékek elfagyását megakadályozni).

Amikor a klíma hűt, akkor a hűtendő helyiség levegőjéből von el hőt, amit a kültéri egység ad le a környezetbe. Fűtéskor is ugyanez történik, csak a gép megfordítja a folyamatot: ekkor a külső levegőből elvont hőt adja le a beltérben. Ilyenkor jól megfigyelhető, hogy fűtésben a kültéri egység a kinti hőmérséklethez képest nem melegebb, hanem hidegebb levegőt fúj ki.

Fűtés üzemmódban a páralecsapódás, avagy kondenzvíz képződés , nem a beltéri egység, hanem a kültéri egység hőcserélőjén történik. Ez fagypont közeli, vagy fagypont alatti hőmérsékletnél azzal jár, hogy a pára ráfagy a hőcserélőre, és jégréteget képez, ami drasztikusan akadályozza a levegő szabad áramlását. Ez ellen az inverteres klímák „automatikus leolvasztással” védekeznek, hogy a működésük továbbra is zökkenőmentesen tudjon zajlani. Ilyenkor rövid időre megáll a fűtés, a légkondicionáló megfordítja a hűtőköri folyamatot a leolvasztáshoz, a kültéri egység hőcserélőjéről leolvasztja a jeget (általában ilyenkor sem a klíma beltéri, sem a kültéri egységénél nem forog a ventillátor). Miután a leolvasztással pár perc alatt végzett, a klíma automatikusan folytatja tovább a fűtést.

A klímával való fűtés előnyei:

• Nincs direkt hőveszteség
• Nincsen égéstermék, tehát szénmonoxid veszély (gázkazán, vegyes tüzelés). A klímában lévő (lakossági szinten kb 450g – 1,2 kg) hűtőközeg egy zárt rendszert alkot.
• Pontosan beállítható, hogy hány fok legyen az elérendő és tartandó hőmérséklet. (Akár WiFi-n keresztül is)
• Működés közben folyamatosan szűri a szoba levegőjét. Típustól, kiegészítőktől függően a házi poron kívül a polleneket, baktériumokat is semlegesíti.
• A berendezést lehet még használni hűtésre, párátlanításra, vagy egyszerű ventilátorként.
• H-tarifával, vagy napelemes rendszerrel kombinálva még gazdaságosabb hosszabb távon.

• Ha a külső hőmérséklet fagypont körül vagy az alatt van, a klíma rendszeresen automatikus jég-leolvasztást végez. A gyakorisága a külső levegő relatív páratartalmától, és a készülék által aktuálisan kért teljesítménytől is függ. 
• A klímaberendezések légkeveréssel működnek, nem játszik szerepet a hősugárzással történő hőleadás.
• Ha gáz helyett kizárólag klímával akarunk fűteni, fürdőszobába, kisebb helyiségekbe, tartalék / kigészítő fűtésnek szükséges elektromos vagy egyéb fűtési lehetőséget biztosítani. Miszerint nyáron érvényes, hogy nem mindig kielégítő egy-egy darab beltéri egységgel hűteni egy tagolt elrendezésű illetve nagy méretű lakást, akkor ez télen fokozottan igaz.
• A klímaberendezések leadott fűtőteljesítménye / hatásfoka a kinti hőmérséklettel arányosan csökken azonos illetve magasabb fordulatszám mellett is, ezt figyelembe kell venni a méretezéskor. 

A klímáknál a SEER/SCOP érték mutatja meg a hűtési – fűtési hatékonyságát. Mit is jelent ez pontosan?

Két érték mutatja meg a klímánk energiahatékonyságát

• A SEER érték fejezi ki a berendezés hűtési üzemi hatékonyságát a szezonalitást is figyelembe véve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 1 kW befektetett villamos energiából hány kW hűtési teljesítményt állít elő a berendezés.
• A SCOP érték ugyanezt fejezi ki csak fűtés üzemre számítva.

Tehát a képlet egyszerű, vegyünk egy 2.5 kW-os készüléket, aminek a SEER értéke 6.1, jelenlegi árakkal számolva, napi 8 óra használat mellett egy hónapban:

2.5kw teljesítmény / 6.1 seer = 0.4098kw x 8óra x 30nap x 40ft = 3.934 Ft havonta

Nyilván, az életben azért nem ilyen fekete-fehéren működik a dolog, ez csak elméleti síkon, egy egyszerű univerzális számítás. Egy adott háznak/lakásnak a hőigényét, hőveszteségét is érdemes figyelembe venni klíma-hőszivattyú méretezésénél, például milyen vastag a szigetelés, mekkora ablakok vannak, gyakran van-e szellőztetés (ajtónyitás) milyen tájolású az ingatlan, vagy az adott helyiség, stb…

Egy minőségi, gyárilag jól kalibrált klíma, ha folyamatosan üzemel, minimális árammal is beéri óránként, ha elérte azt a hőmérsékletet, amire beállítottuk, tehát szintentart.